A kékgalléros kifejezést a szociológiában a fizikai munkakört végzők jelölésére használják. A betanított és segédmunka feladatok bizonyos köre könnyedén automatizálható, így különös figyelmet szükséges rájuk fordítanunk, amikor a robotizációt vizsgáljuk. Társadalmi és gazdasági szempontból is érdemes a hatásán elgondolkodnunk, ugyanis nehéz számba vetni, hogy pozitív vagy negatív irányba húz-e az inga.


Hogyan alakulhat át az ipari termelés?

Napjainkban egyre inkább virágoznak az úgy nevezett egyedi, és kisebb mennyiségben termelt kézműves termékek, ugyanakkor soha nem látott méreteket ölt a tömegtermelés. A fogyasztás növekedése megköveteli a gyors és olcsó termelést, azonban a piacra kerülő termékeknek minőségükben is szükséges felvenniük a versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kékgalléros munkaerő egyre kevésbé fogja tudni tartani a tempót a gazdasági növekedéssel, szükséges lesz az automatizált eszközök bevezetése, amelyek kisebb erőbevitellel nagyobb mennyiség gyártására képesek.

Ahhoz viszont, hogy a robotok átvegyék a kékgallérosok helyét, sokkal több fehérgalléros munkavállalóra van szükség. Amellett, hogy az átállási folyamatot a részfeladatok és az erőforrás-ismeret birtokában csak egy hozzáértő és a termelésben tapasztalt ember tudja levezényelni, a robotok munkája a későbbiekben is folyamatos szakmai felügyeletet igényel. Így ahhoz, hogy az új egységek megbízhatóan teljesítsenek és működjenek, a kékgallérosok

Az automatizáció hátrányai

A fejlődő országokban van, hogy teljes ágazatok, vagy akár az egész gazdaság a betanított munkákra alapszik, amiket költség- és időhatékonyan képesek elvégezni. Ha a többmillió betanított, összeszerelő munkát végző embert felváltanák a robotok, óriási munkanélküliséget vonzana maga után. Így még időben, az automatizálási folyamatok megkezdésekor, vagy akár már előtte szükséges volna elkezdeni a megfelelő átképzéseket és munkahelyteremtő programokat.

Mindemellett egyelőre igen magas ára lehet egy-egy robotizált eszköznek, főleg hogyha több részfeladatot is képes ellátni, vagy esetleg ha olyan érzékeny szenzorokkal rendelkezik, hogy képes az emberrel együtt dolgozni. Azonban a költségek bizonyos gazdasági területeken még így is hamarabb és hatékonyabban térülnek meg, mintha a vállalat a bérterhek egyenlítésével foglalkozna.

A robotizáció előnyei

Már most is több olyan könnyen elvégezhető feladatot robotok látnak el a gyártósorokon, amik illesztéssel vagy összeszereléssel kapcsolatosak. Olyan helyeken, ahol az emberek számára nehéz vagy veszélyes lenne a munkavégzés, jelenleg is nélkülözhetetlen a robotok kiegészítő használata.  A gépek ellenállóbban viselkednek az ember számára nem megfelelő környezeti körülmények között is, így az emberi munka kiváltható, főleg azért, mert kockázati tényezővel jár az alkalmazásuk.

A teherbírás és az ellenállóképesség mellett a gépek pártjára áll az is, hogy az emberi munkaerő csak több műszakban képes folyamatosan ellátni a munkát és a cégen kívüli szabályrendszerek biztosítják a kötelező pihenőidőt. A robotok számára nem szükséges a pihenőidő megadása, tetszés szerint indítható és leállítható az adott gyártási egység működése, csak a karbantartási leállásokra szükséges ügyelni.

A 21. század ipari trendjei egyértelműen a robotizáció előtérbe helyezése felé mutatnak, ám amíg nem születnek megoldások a tovább- és átképzési lehetőségekre és a munkanélküliségi ráta növelésének elkerülésére, addig nem vághatunk bele felelősen az átalakításba. Emellett a fejlődő országokban az emberi munkaerő bérezése miatt még mindig olyan alacsonyak a gyártási költségek, hogy egy automatizált rendszer beépítése csak nagyon hosszú távon, vagy egyáltalán nem térülne meg.