Nincs olyan területe az iparnak, amit érintetlenül hagyott volna a digitalizáció. A logisztika sem lehet kivétel, a negyedik ipari forradalom ezen a téren is szédületes hatékonyságnövekedést hozott magával. A gyártósortól a végfelhasználásig mindenhol jelen van a logisztika, és most már egyre inkább a digitalizáció is.

Több, mint raktározás…

A logisztika tágabb fogalom annál, mint amit a kívülálló gondolna róla. Nem csak anyagmozgatást és raktározást jelent, hanem azok nyomonkövetését, de az alapanyagok beszerzését is. Márpedig pont az ilyen, folyamatoon átnyúló funkciók ideálisak arra, hogy megfigyelhessük, miként alakítja át a modern szoftverek és hálózatok használata az ipart.

 

Forradalom az első lépéstől az utolsóig

Az Ipar4.0 újításai kiválóan illeszkednek a logisztika fejlődésébe. Az Internet of Things (Dolgok Internete) lehetővé teszi, hogy az eszközök hálózatba kapcsolódjanak, és így kommunikáljanak egymással és a kezelőkkel, folyamatosan biztosítva a termékkövetéshez szükséges adatokat. A helymeghatározás pedig segít a hatékony tárolásban, és jobban nyomon követhető, hogy melyik termék hol tart épp a gyártásban illetve a szállításban. Ha valaki látni akarná testközelből a negyedik ipari forradalmat működésben, ajánlatos ellátogatnia egy automatizált raktárba.

 

Az emberi tényező

A fizikai munka egyre nagyobb hányadát végzik gépek, és lassan a koordinálásban is egyre több szerephez jutnak a programok, de az emberi felügyelet még mindig elengedhetetlen. Egy-egy hibás áthelyezés akár láncreakciószerűen okozhat egyre nagyobb fennakadást, torlódást, ezért különösen fontos az automatizmusok pontos beállítása és ellenőrzése. Erre pedig még mindig az a legbiztosabb mód, ha összedolgozik gép és ember. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer fejlesztéséhez, hatékonyabbá tételéhez ötletekre van szükség, amik még mindig az emberi agy monopóliumának számítanak.

Ahol viszont megkérdőjelezhetetlen a gépek fölénye, az a monoton, fárasztó fizikai munkák elvégzése, mint a címkézés, rendszerezés, dokumentálás, szelektálás és anyagelhelyezés. Ezek a feladatok ideálisak a gépek számára, az automatizálásuk jelentősen kényelmesebbé teszi a gyártást. A kényelemhez, biztonsághoz és hatékonysághoz járulnak hozzá azok a szoftverrendszerek is, amelyek működtetik a felületeket, amiken keresztül az emberi kezelők utasítást adnak a gépeknek.

 

A különböző, teljesen, vagy vegyes mértékben automatizált rendszerek nem csak non-stop felügyeletet tesznek lehetővé, de a sokasodó biztonsági előírások következtében megnövekedett dokumentációs elvárásnak is segítenek megfelelni. Sőt, a termékek összetételét is sokkal gyorsabban és könnyebben meg lehet változtatni általuk: az autógyárakban már jellemzően termékazonosító rendszerek segítik az összeszerelést, így sokkal könnyebb átrendezni a gyártósorokat, hogyha az adott autó másik variánsára jelenik meg az igény A vonalkódot pedig (ami a saját idejében szintén forradalmi újítás volt) lassan felváltják a chipek és a valós időben gyűjtött adatok, amik a raktározáson túl a szállítmányozást is forradalmasítják.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindezek az újítások nem kizárólag a legnagyobbak számára elérhetőek. Ahogy egyre jobban elterjednek az innovációk, úgy lesznek egyre szélesebb rétegek számára elérhetőek, éppúgy, mint az említett vonalkód. Persze, a folyamat öngerjesztő is: aki elébe megy a folyamatnak és elősegíti saját cégénél a fejlesztést, az hamarabb élvezheti a kényelem és hatékonyságnövekedés előnyeit, előnyt szerezve ezzel lassabb versenytársai előtt