Eseményorientált tervezés – Az eseményorientált tervezési folyamat a programozási stratégiához hasonló jelentéssel bír a célgéptervezésben is. A módszer alapját azok az események jelentik, amely a tervezés alatt álló rendszer egyes elemei közötti kölcsönhatásokat jelentik. Így elmondható, hogy az eseményorientált tervezéssel olyan modell, majd termék készíthető, amelyet egy működő rendszerként képzelhetünk el, hiszen már a tervezés során kölcsönhatásokban gondolkodhatnak a fejlesztők. A CAD szoftverek támogatásával az eseményorientált tervezés egyszerűbbé vált, az utóbbi években pedig szinte teljesen megújította a terméktervezés folyamatát.

A CAD rendszerek, ahogy a gépészeti tervezés számos más eszköze is, egyszerűbbé és biztonságosabbá teszi a terméktervezés folyamatát. Könnyebben átlátható tervezési és fejlesztési folyamatot eredményez a használatuk, közben pedig megbízhatóbb eredmények nyerhetők a számítógépes szimulációkból. Annak ellenére, hogy a CAD rendszerek történelme, mindössze néhány évtizedes, a szoftverek dinamikusan fejlődnek és számtalanszor megújultak már. Ilyen újító fejlesztés az eseményorientált tervezési megoldás bevezetése is, amely alapjaiban változtatja meg a modellezési stratégiánkat.

Célgéptervezés

A célgéptervezés, folyamatát tekintve összehasonlítható a terméktervezéssel. A CAD rendszerek kínálta lehetőségek ráadásul még közelebb hozzák egymáshoz a két irányt, hiszen ma már nem csak a rajzokat, összeállításokat és modelleket készíthetünk, hanem a funkcionális tesztek egy része is elvégezhető számítógépes környezetben.

A 3D modellezés folyamata dinamikusan fejlődött az utóbbi időben. Míg kezdetben a CAD rendszerek csupán 2D-s rajzszerkesztőként működtek, ma már teljeskörű 3D tervezésre adnak lehetőséget, amelynek módja évről évre tovább fejlődik – ezzel könnyebbé téve a fejlesztők munkáját.

A célgéptervezésben a funkcionalitás ellenőrzése jelenti a leghangsúlyosabb feladatot. Ezek szerint a jó célgép nem csupán működőképes, hanem optimálisan képes elvégezni a rábízott feladatok mindegyikét. Legyen szó csomagoló-, adagoló- vagy akár darabológépről, a gyártott munkadarabok megfelelősége jelenti majd az értékítéletet a gépről. Épp ezért a célgéptervezés és -gyártás folyamatának minden részletre kiterjedőnek, a teszteknek pedig átfogónak kell lenniük. Ezt a feladatot pedig a CAD rendszerek és az eseményorientáció igen hatékonyan támogathatják.

Mindenre felkészülni…

… természetesen lehetetlen, de meg kell próbálnunk! Ez a célgépek tervezése, fejlesztése és tesztelése során pedig azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket bevetve körültekintően eljárva kell ellenőriznünk a funkciót. A körülmények szimulálására, esetleges hibákra, váratlan eseményekre készíthetnek fel a számítógépes tesztek, amelyekhez a CAD rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó szimulációs környezet nyújthat segítséget.

Eseményorientált célgéptervezés

Az eseményorientációt a célgéptervezés szempontjából többféleképpen is értelmezhetjük. Kezdjük a legtágabb jelentéssel:

A gépet a tervezés során fel kell készítenünk a működés során történő lehetséges eseményekre. Ezek egy része lehet a rendeltetésszerű használatból eredő vagy a karbantartás során fellépő esemény, de vannak váratlan történések is, amelyekkel számolnunk kell. Egy adagológép esetén például gondot kell fordítanunk a termék elakadásával járó lehetséges kimenetelekre és az optimális megoldásokra is. Láthatjuk tehát, hogy alapvetően az eseményekben való gondolkodás megkönnyíti a felkészülést az üzemeltetésre.

Azonban a gép tervezése során a szállításra, az építésre, illetve magára a fejlesztési folyamatra vonatkozóan is rendelkeznünk kell forgatókönyvekkel. A tervezés során fellépő helyzetek többsége talán szorosabban kapcsolódik magához a folyamathoz, mint a konkrét szerszámgéphez, ugyanakkor fontos, hogy ebben a stádiumban is körültekintően viselkedjünk. Ismerjük meg a lehetséges hibákat és hibahelyzeteket, járjuk körül a telepítési és szállítási körülményeket, valamit a gépépítés folyamatát!

Eseményorientált célgéptervezés és a CAD rendszerek

Az eseményorientáció szempontjából végül térjünk rá a CAD rendszerekre is! Korábban már említettük, hogy ezek a szoftverek az elmúlt években jelentős átalakuláson mentek keresztül, ezek egy része pedig a tervezés alapkoncepcióját is érintheti. A CAD programok eseményorientáltságuknak köszönhetően sokkal közelebb állnak a fent bemutatott gondolatmenethez, hiszen nemcsak a végleges formában és funkciókban gondolkodhatnak a tervezők, hanem a géppel vagy termékkel történő események eredményeivel.

A mechanikai modellek létrehozásával mozgásokra, összeállítási módokra is méretezhetők az elemek. A Siemens NX-szel összeállítások hozhatók létre, amelyeket a tervezési környezetben mozgathatunk, illetve vizsgálhatunk a mechanikai tulajdonságai alapján.

Túl a tervezésen, fontos megemlíteni, hogy az események láncolata már a specifikáció összeállításakor is fontos lehet. Ez alatt azt érthetjük, hogy a géptervezés legelső lépése során az elvárt eredményhez vezető események láncolatát tekintjük a megoldás felé vezető útnak. Így egészen más szögből tekinthetünk az épülő gépre.

Eseményorientált CAD rendszer – új hozzáállás a tervezésben

Ahhoz, hogy ezt a logikát jobban megértsük, vegyünk egy példát a modern CAD rendszerek közül. Túl azon, hogy ma már a legtöbb ilyen szoftver, mint a Siemens NX is, 3D modellezésre, rajzkészítésre és szimulálásra is használható, az alaksajátosságok létrehozásában is változtak. Így a tervezési logika is afelé módosul, hogy az egyes felületelemeket műveletekkel hozhatjuk létre (kivágás, seprés, alakzatokkal történő metszés, stb.). Tehát azok az események jutnak szerephez, amelyekkel a felületelemek létrehozhatók és nem csak maguk az alaksajátosságok.

Az eseményorientált tervezés tehát, mint ahogy az imént áttekintettük, alapvetően fókuszában tér el a korábbi megközelítésekről. A vizsgálat tárgyát azok az események képezik, amelyek a végeredmény kialakításában részt vesznek – ezek összefüggéseire, időrendiségére koncentrálunk. A megközelítés előnye pedig, hogy az összefüggések láncolatának segítségével apró beavatkozásokkal módosíthatók a tervek, amelyek rugalmasan követik az így megváltoztatott paramétereket – ezzel pedig akár valami egészen új konstrukciót hozva létre.