A negyedik ipari forradalom mozgatórugója a digitalizáció, amely alaposan átformálta a termék- és géptervezési stratégiákat. Napjainkban a mérnökök eszköztára dinamikusan frissül olyan új rendszerekkel, amelyek hatékonyabbá teszik a munkát. Mégis mindez nem jelenti azt, hogy mostantól csak hibátlan tervek születhetnek.

Hiszen ahhoz, hogy tényleg hatékony legyen az új megoldások alkalmazása tapasztalatra és stabil tudásra van szükség. Korunk tehát új kihívások elé állítja a szakembereket. Elengedhetetlen a digitális készségek fejlesztése, új soft skillek és kompetenciák válnak fontossá. Annak, aki ma tervezőként szeretne dolgozni nemcsak géptervezési és -fejlesztési ismeretekkel kell rendelkeznie. Értenie kell a kor digitális eszközeinek használatához is.

Tervezés: könnyebb, mégis bonyolultabb?

A digitalizáció egy új és a korábbinál dinamikusabban fejlődő világot nyitott meg előttünk. Ahhoz, hogy lépést tartsunk vele, folyamatosan tanulnunk és fejlődnünk kell, ám még így sem biztos, hogy nem vétünk hibákat.

Előfordulhat ugyanis, hogy pont a digitalizáció által felkínált széles lehetőségek jelentik a hibaforrást. Talán azért, mert könnyű mindent digitalizálni még nem biztos, hogy kell is. Ez elsősorban az adatgyűjtésben és a dokumentumkezelésben jelenthet problémát, de ezek a tervezésnél is felléphetnek. Azzal, hogy minden eddiginél egyszerűbbé vált a digitális tervezés, megszaporodtak a tervvázlatok is és sokan már csak a digitális tervezőkörnyezeteket ismerik. Pedig bármikor szükség lehet még egy, a gép mellett felskiccelt alkatrészre – ahogy arról sem érdemes megfeledkezni, hogy maga a szemléletmód birtoklása is milyen fontos egy gyakorló mérnök számára.

Szintén hihetetlen mértékű adatot generálhatnak az olyan modern tervezési megoldások, mint a reverse engineering vagy a generatív design. Utóbbival szinte megszámlálhatatlan mennyiségű változatot hozhatunk létre. Mégis, a felhasználónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen elvek mentén osztályozza a generált modelleket, hogyan válassza ki a legmegfelelőbbeket az adott probléma megoldására.

Egy szó, mit száz, a digitalizáció egyszerűbb, mégis bonyolultabb világot rendez be számunkra. Vagyis meg kell ismernünk azokat az új kihívásokat, amelyeket a digitalizáció kora tartogat. Csak ezután élvezhetjük a hatékonyságnövekedés előnyeit.

Kezdjük a választással

A digitalizáció első lépése – nem csak a tervezésben – a megfelelő szoftverek és rendszerek kiválasztása. A tervezőcsapat döntés előtt ál: meg kell határozniuk, hogy milyen tervezőrendszerben végzik tovább a munkájukat. Mivel a mai modern CAD rendszerek számos konstrukcióban és széles kiegészítő választékkal érhetők el, nem könnyű a döntés. Sok esetben iparági sztenderdeket követve, vagy az árazás alapján választanak a döntéshozók.

Mégis, talán ennél sokkal fontosabb az, hogy mely szoftverek esnek kézre, melyek azok, amelyek menürendszere és felületei a leglogikusabbak számunkra. Ehhez célszerű próbaverziókon keresztül megismerkedni a választási lehetőségekkel. Emellett pedig a kapcsolódó szolgáltatásokra és a terméktámogatásra is fektessünk hangsúlyt!

Indítsuk el!

Ha megvan a megfelelő rendszer, itt az ideje elindítani a programot. Míg korábban a papír és a szerkesztőtábla nem kért termékkulcsot, ma már megannyi különböző licenszlehetőség közül választhatnak a felhasználók. A megfelelő konstrukció kiválasztása után pedig már kezdődhet is a munka!

Azonban érdemes előrelátóan hangsúlyt fektetni a verziókövetésre és a rendszeres képzésre is. A legtöbb ma forgalomban lévő CAD rendszer előfizetéssel és szoftverkövetéssel vásárolható meg, ami azt jelenti, hogy megadott időközönként frissülhet a program. Ez magában foglalhat új funkciókat vagy a kezelőfelület kisebb-nagyobb változásait.

Ahhoz, hogy az ilyen újításokat hatékonyan kezeljék a felhasználók, a forgalmazók webinárokkal és tudásanyagokkal támogatják őket. Vagyis el kell fogadnunk, hogy a digitalizáció megjelenésével és a tervezés átalakulásával már nemcsak tervezési trendeket kell követnünk, hanem az eszközeink működésében és használatában bekövetkező változásokat is. Szerencsére ebben hatékony segítséget nyújtanak mind a szoftverek gyártói, mind a képviseleteik.

Jöjjünk bele!

Kezdetben persze maga a szoftverkezelés is okozhat nehézségeket. Melyik gombot használjuk, milyen billentyűkombinációkkal rövidíthetjük a munkamenetet vagy hol találjuk a keresett funkciót? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekkel az első pár hétben találkozni fogunk.

Kivéve, ha az érintettek bevezető tréningen vesznek részt. A legnagyobb CAD és CAM szoftvergyártók és magyarországi forgalmazóik kínálnak képzéseket az új felhasználóknak. Ezeken a mindennapi használat alapjai mellett praktikus trükköket is megtanulhatnak a résztvevők. Bár korábban elegendő volt a rajzi szabványokat és a méretezés lépéseit elsajátítania a mérnököknek, a CAD-rendszerek korában ez megváltozott. Ahhoz, hogy logikus, letisztult modellfával készülhessenek el a tervek, elengedhetetlen a jó szoftverismeret. Ezt alapozhatja meg egy-egy bevezető képzés.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik

És ez a tervezésben sincs másképp! Persze nem mindegy, hogy csak a szoftver használatában vagy egy termék véglegesítésében és gyártása során hibázunk. Azonban a leghatékonyabban munka közben szerezhetnek tapasztalatokat a felhasználók is. Az Enterprise Group ügyféltámogató mérnökei osztottak meg néhány, a közelmúltban felmerült kérdést.

Gyakori problémák

Tükrözéssel kapcsolatban több probléma is felmerülhet. Ezek elsősorban abból adódnak, hogy a felhasználók még nem ismerték meg eléggé a szoftvert. Például érdemes tudni, hogy a tükrözés síkját minden esetben középen kell elhelyezni. Ha a két pozíciót valamilyen görbe köti össze, akkor a görbére merőlegesen létrehozott síkot könnyedén középre lehet igazítani. Egyes esetekben pedig, amikor valamilyen okból nem jön létre a kívánt tükörkép, érdemes az alakelemet a „gyors minta opció” használatával létrehozni.

Az alkatrész szerelési nézetben a Solid Edge nem hoz létre felesleges alkatrészeket. Tehát ilyen esetekben gyakran forgatással hozza létre a tükörképet. Így elkerülhető a modellfa túl bonyolulttá válása.

Szintén gyakran felmerülő probléma az is, hogy a felhasználók elfelejtik „aktiválni” az alkatrészeket a szerelés során. Ilyenkor azonban nem végezhető el a kényszerezés. Emellett érdemes arra is ügyelni, hogy a mozgatni kívánt alkatrész ne legyen a „földhöz rögzítve” – így ugyanis hiába kényszerezték más elemhez, nem mozdítható az adott egység.

Persze a modellezés során felmerülő hibák még nem jelentik azt, hogy maga a gyártott termék sem lesz megfelelő. Ennek ellenére, főleg a későbbi módosítások és frissítések okán érdemes olyan modelleket létrehozni, amelyek egyszerű, jól követhető logikával születnek. Így megkönnyíthető a közös munka a csapaton belül, illetve nem jelent kellemetlenséget az sem, ha egy-egy feladatot új embernek kell átadni.

A modellezés elsajátításában tehát nagy szerep jut a modellépítési és a megfelelő alkotási szemlélet kialakításának. Ez pedig gyakorlatilag bármilyen szoftver használatában egyezik. Az átjárhatóságot tovább támogatja az is, hogy ma már egyre bővül az univerzális vagy konvertálható fájlformátumok köre. Ez pedig megkönnyíti a vállalatokon átívelő kommunikációt.

Merjünk kérdezni!

Bármilyen bizonytalanság esetén pedig ne féljünk kérdezni! Lehet szó konvertálási, modellszerkesztési vagy akár telepítési problémáról, a képviseletek a felhasználók rendelkezésére állnak.

Ha pedig már megismertük és megértettük a tervező környezetet, folytathatjuk tovább a gyártástervezés és az üzemi digitalizáció irányába. Ezeken a területeken ugyanúgy rendelkezésünkre áll a szakértői támogatás, tehát ne féljünk hozzájuk fordulni. A digitalizáció ugyanis nemcsak egyszeri beruházást jelent. Folyamatos tanulást és fejlesztést vár el az alkalmazóitól, márpedig a versenyben maradáshoz mindenképpen alkalmaznunk kell az új eszközöket.