Hogyan járul hozzá a digitalizáció a minőségbiztosításhoz? Miben más egy digitalizált minőségbiztosítási rendszer? Hogyan segíthet a tudásmegosztásban a digitalizáció? Milyen előnyökkel jár az ipari digitalizáció ezeken a területeken?

A kérdésekre a válasz bizonyára már az olvasó fejében is összeállt. S bár rengeteg lehetőséget biztosít a digitalizáció, bizonyára megtalálta azt a néhányat, amelyet kiemelne.

Az ipari digitalizáció és a negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatta a körülöttünk lévő világot. Új technológiák, egészen új feladatok jelentek meg és jelentősen átalakult a kommunikáció, a szórakozás és ezzel együtt a napirendünk is. Kevés kivételtől eltekintve a digitalizáció a fejlett világ minden tagját érinti. Gyakorlatilag minden termelőüzemben megjelennek az Ipar 4.0 fejleményei.

Ideje tehát, hogy kicsit jobban kitérjünk a digitalizáció által a minőségmenedzsment, illetve a tudáselosztás területére gyakorolt hatásokra.

Minőségmenedzsment

Formalizált, mégis egyedi rendszerek

Az akkreditált minőségmenedzsment rendszerek olyan problémák kezelésében segíthetnek, mint a munkahely átláthatósága, a szervezeti kommunikáció, a felelősségi körök kijelölése vagy a termelékenység szinten tartása. A minőség nem csak a termékkel való elégedettségből áll. Hiszen, ha jobban belegondolunk, globalizált világunkban a vásárlók több, hasonló minőségű termék közül is választhatnak egy adott kategóriában.

A minőségnek része a folyamat stabilitása, a működés, mindaz, amit a gyártó vagy szolgáltató vállalat végez. Ezért fontos, hogy olyan minőségmenedzsment rendszerrel dolgozzon, amely kiterjed a termelésre ugyanúgy, mint a kapcsolódó területek szabályozására.

Ráadásul a formalizált rendszerek is igen rugalmasak, elsősorban az elemeket határozzák meg, azon túl viszont minden vállalat személyre szabhatja a folyamatokat.

Digitalizált, tehát elérhető

A digitalizációval a minőségmenedzsment és a minőségbiztosítás is profitál. A vállalati minőségbiztosítás egyik legfontosabb alapvetése ugyanis a megfelelő kommunikáció. Ezt pedig a digitalizáció kora finoman szólva is, forradalmasította. Még soha nem volt ennyire könnyű követni egy beszélgetést, vagy rögzíteni egy-egy elvárást.

A minőségmenedzsment rendszerek szempontjából meghatározott követhetőség tehát még egyszerűbbé vált. Ez megmutatkozik a dokumentációkezelésben ugyanúgy, mint a termékkövetésben. Utóbbi a végtermék minősége szempontjából is kiemelkedően fontos.

A digitális korban a hozzáférés, a megfelelő adatok tárolása és keresése, valamint gyűjtése is egyre könnyebbé válik. Ezt pedig jól kamatoztathatjuk egy-egy rendszer bevezetése vagy finomítása során.

Mérhető, tehát mérjük

A minőségmenedzsment egyik legfontosabb alappillére a mérés. Ugyanakkor mérni csakis olyan dolgokat érdemes – legyen szó terméktulajdonságról, vagy folyamatról -, amelyek objektív adatokat szolgáltatnak a megfelelőségről. Ám ez főleg napjainkban, amikor az adatgyűjtés olcsó és gyors, ritkán valósul meg. Manapság leginkább mindent mérünk, a felhalmozott adattömeggel meg néha nem is tudjuk, hogy mit kellene kezdenünk.

Épp ezért nagyon fontos, hogy minőségügyi szempontból releváns paramétereket válasszunk. Olyanokat, amelyek nem csupán számok, hanem valódi értékkel bíró adatok lesznek, ha követjük őket. Az adatfeldolgozás tervezésével és a visszacsatolások helyének meghatározásával pedig még közelebb kerülünk az ideálisan működő rendszerhez.

Rend a lelke mindennek

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a megfelelő működésnek elengedhetetlen része a jól megválasztott vállalati struktúra. Emellett a megfelelő adatmodellek, az objektív értékelés. És persze a beavatkozás, amely következetes. A minőségmenedzsment rendszerek bevezetésének egyik legkellemesebb következménye pont az, hogy struktúrát és vázat adnak a korábban kevésbé átlátható működésnek.

Tudásmenedzsment: nem elég, hogy csak egy valaki tudja

A formalizált minőségmenedzsment rendszerek bevezetése során ugyan foglalkoznunk kell hatáskörökkel, ám ez nem jelenti azt, hogy a tudást is megosztjuk. Fontos, hogy legyenek kijelölt szakértői egy-egy témának, mellette viszont engedjünk teret a tudás megosztásának is. Erre a digitalizációs eszközök, a felhők, az adattárolás rugalmas megoldásai teremtenek lehetőséget.

Ahhoz, hogy a szakértő távollétében se akadozzon a szervezet vagy a termelés működése elengedhetetlenek az átfedések. Egyrészt a személyzet tudásában, másrészt a hozzáférési körökben. Ezt egy jó rendszer definiálja, így segítve a vállalat működését.

A tudás megosztása, valamint az ismeretek átadása történhet belső vállalati képzéseken, rotációs programok során, illetve e-learning programokkal is. Ezek célja közös: megosztani azt, amit már tudunk és folyamatosan bővíteni az ismereteinket. A digitalizáció korában pedig ez elengedhetetlen. Hiszen nemcsak a saját termelésünkről és termékeinkről tudunk meg folyamatosan újabb és újabb dolgokat, de a világ is dinamikusan változik körülöttünk.

Ahhoz pedig, hogy minőségi termékeket állíthassunk elő, elengedhetetlen a modern technológiák és lehetőségek kihasználása. Ezt viszont csak úgy biztosíthatjuk, ha a szükséges ismereteket is mihamarabb magunkévá tesszük közben.