Az attól függ, mit szeretnénk elérni. Bizonyára mindenkinek van egy elképzelése a digitalizáció költségeiről, a megtérülésről és valószínűleg sokan feltették már a kérdést, hogy megéri-e ebbe invesztálni.

A válasz egyszerű: muszáj

Ugyanis a digitalizáció ma már nem opció, hanem a versenyben maradás feltétele. Persze digitalizálni is lehet jól, illetve rosszul. Vannak eszközök, amelyekre nincs szükség és vannak olyanok is, amelyek teljesen nélkülözhetetlenek a folytatáshoz. Részben mert a digitalizáció leegyszerűsíti a munkát, megkönnyíti a kooperációt és áttekinthetőbbé teszi a termelést. Másrészt pedig a munkavállalók is igénylik a technológiai újdonságokat. Harmadrészt pedig a vásárlók és az ügyfelek is elvárják a modernizációt.

Digitalizálok, de mikor lesz már eredménye?

Az, hogy egy vállalat számára mely digitalizációs megoldások kifizetődők és melyek nem, teljesen egyénre szabottak. Korábban már írtunk arról, hogy egy-egy digitalizációs megoldás, bár drága, nem biztos, hogy a kívánt eredményt hozza. Ennek oka általában a tapasztalatlanságban, a nem megfelelő tervezésben, illetve a telepítés során elmulasztott körültekintésben keresendő.

Fontos az is, hogy ne gyors eredményt várjunk. Ha egy vállalat digitális termelésfelügyeleti rendszert telepít a forgácsoló üzemébe, amellyel a termelés során alkalmazott forgácsolási paramétereket, a ciklusidőket valamint a gépek aktív időmutatóit gyűjti, valószínűleg igen hamar le tud vonni valid következtetéseket. Ilyenek lehetnek például az állásidő és a rossz paraméterezés közötti kapcsolat, vagy a technológia bonyolultsága és a beállítási idő közötti összefüggés.

Ugyanakkor a karbantartásra vonatkozóan kicsit türelmesebbnek kell lennünk. Ahhoz, hogy előre meghatározható legyen a szükséges szerviz időpontja, hosszabb távú adatelemzéseket kell végeznünk.

És persze az is fontos, hogy a bevezetett digitalizációs megoldásokat a munkavállalóknak és a vezetőiknek is be kell mutatni. Eredményeket csak akkor várhatunk, ha magas az elköteleződés az új eszközök mellett. Hiszen, ha a felhasználók értik és elfogadják a rendszert, akkor lesznek valóban hatékonyak együtt.

Mennyibe kerül a digitalizáció?

Ha csak az eszközöket és a tanácsadás, illetve a telepítés díját számoljuk, biztosan drágának tartjuk a digitalizációt. Ahhoz azonban, hogy valóban megismerjük a beruházás értékét, megtérülési számításokat érdemes végezni. Elterjedt és népszerű módszer az ún. ROI mutató számítása. A megtérülés általános kifejezésére használható arányszám elsősorban projektek összehasonlításakor lehet hasznos.

Emellett a költségszámítás során érdemes nemcsak a beruházás aktuális költségeit figyelembe venni. Gondolni kell a teljes életciklus során bekövetkező kiadásokra is. A digitalizált rendszer, a hálózatosított gyártás fenntartása bizonyára költséges karbantartást igényel – legalábbis ezt gondolhatjuk az elején, így érdemes utánajárni a később fellépő költségeknek is.

Amikor ezek, a beruházás költségeit kifejező mutatók a rendelkezésünkre állnak, érdemes összehasonlítanunk a költségeket a nyereséggel is. A gyártásfelügyelet segíthet a selejtarány csökkentésében, a termékminőség növelésében. Emellett jobban kihasználhatók a gépek, a gyártósorok – a digitalizáció összességében teszi hatékonyabbá az üzemet. Ez pedig mind forintosítható. Tehát nyereséget termel számunkra.

Az összehasonlításkor kapott mérleg még így is valószínűleg a beruházási költségek felé billen majd. Ám ahogy korábban is hivatkoztuk, a digitalizáció a versenyben maradás feltétele napjainkban. A vevői igények kielégítésének útján pedig nem gáncsolhatjuk el saját magunkat.

Pályázati környezet

A KKV szektort jelentősen igyekeznek kormányzati forrásokkal támogatni. A digitalizációs törekvéseket hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönzik. Ugyanis a hazai ipar jelentős részét még mindig kisebb vállalatok képviselik. Ahhoz, hogy a nagyobb szereplők mellett versenyképesek maradjanak, elengedhetetlen a beruházási kedvük és lehetőségeik fellendítése.

Mi az, ami nem térül meg?

Ezt a kérdést gyakorlatilag bármilyen beruházás vonatkozásában feltehetjük (és érdemes feltenni). Biztosan nem térülnek meg azok a beruházások, amelyekre a nincs szükség. Azok a befektetések, amelyek átgondolatlan lépéseket finanszíroznak nem lehetnek jövedelmezők.

A jó projekt alapja egy megfelelően és alaposan elkészített követelménylista. Az igények meghatározása, a feladatok definiálása és a felelős személyek kinevezése is ide tartozik. Amikor elkészültünk az igényfelméréssel, érdemes olyan tapasztalt szakemberekhez fordulni, akik jártassak a vállalati IoT és IIoT rendszerek kiépítésében.

Ezt követően kezdődhet a tervezés. A rendszer megtervezésébe a felhasználóknak is érdemes szorosan bekapcsolódniuk. Ők azok, akik tisztában vannak vele, hogy milyen bonyolultságú és hatósugarú rendszerre van ugyanis szükségük. Teljesen felesleges egy professzionális IoT rendszer kiépítése olyan üzemekben, ahol a munkavállalók nem használják majd az új eszközöket. Így már a fejlesztés folyamán érdemes a dolgozók bevonására törekedni. Megismertetve őket az új rendszerrel.

A kiépítésbe már egyre több belsős alkalmazott kapcsolódhat be. A próbaüzem alatt pedig már tulajdonképpen az egész vállalat aktívan részt vesz a projektben.

Ha meg kellene határoznunk azt a pontot, amin a projekt sikeressége és ezáltal a megtérülés áll vagy bukik, akkor a követelmények megfogalmazását emelném ki. Ugyanis, ha nem definiáljuk megfelelően az igényeket, akkor hiába építünk digitális rendszert az üzemben, mindenre jó lesz az új alkalmazás, csak megoldást nem kínál majd semmire.

Konklúzió

Tehát, bár a kiindulási kérdésre egyértelmű igen a válasz, újra kiemelném, hogy csakis akkor lehet rentábilis a digitalizáció, ha megfelelő követelmények alapján építik ki az új rendszert. Így tehát amikor a megtérüléssel és a beruházási értékkel számolunk, mindig gondoljunk arra is, hogy egyáltalán mit szeretnénk majd az új digitális rendszerrel támogatni.